FRT Rallye - II. forduló - egy fokkal feljebb a dobogón

Május 12.-én került sor az FRT sorozat második fordulójára, ahová ismét Bejával érkeztünk, változtatások nélkül.
A parc fermében skodás barátom, és ellenfelem, Nyíri Sándor Favoritja (most a Felícia helyett ezt hozta) és a Suzuki armada várt minket, összesen hét nevezővel a H2-es kategóriában velünk együtt.
A szokásos lepakolás, kerékcserék és adminisztratív dolgok után az első körben felírtuk az előző versenyhez képest kissé megváltoztatott pályát, majd a másodikban megnéztük tempósabban.

Az első mért futamunkat 02.51.239 alatt tudtuk le, a szokásos "biztosra megyünk, ha kell majd gyorsulunk" hozzáállással. Meglepetésünkre a második helyen álltunk Debreczeni Tibor mögött.
A második körben igyekeztünk egy picit gyorsulni, 02.50.608 lett az eredménye, amivel tovább erősítettük a helyezésünket. Nem volt értelme nagyon erőltetni, az előttünk és utánunk lévőkhöz képest légüres térben autóztunk.

A harmadik kör volt a legeseménydúsabb a versenyen, ugyanis kb. háromnegyed távnál utolértük az előttünk rajtoló autót, én pedig ezt észrevéve, nem koncentráltam eléggé a következő lassítóra, amit így sikerült elvinni - szegény Beja eleje sínylette meg a dolgot, behajlott a köténylemeze az "öregasszonynak". Mivel a kör végére utolértük a Suzukit és kerülnünk kellett az előzéskor, új kört kaptunk a rendezőktől, amelyet egyből teljesíteni kellett - lehet, mivel nem volt ideje visszahűlni Bejának, a megismételt futam végére egy kis olajat kiköpött a kartergáz elvezetőn keresztül, amitől "füstölt" a hátulja, így ezt érzékelve visszavettem a tempót, de 02.53.695 alatt bejöttünk így is.

Mivel bőven elég voltak ezek a köridők a második helyhez - négy futamból a legjobb három összege számít - nem is álltunk fel a negyedik körre, Beja felkerült a "kutyára" , majd a díjkiosztó után örömmel tértünk haza ismét.

Júniusban verseny szünet lesz, júliusra majd kiderül mennyi idő lesz foglalkozni a dolgokkal, de a harmadik fordulón is ott a helyünk!
Összefoglaló videónk:
https://www.youtube.com/watch?v=6mwr6EKSt5U&feature=youtu.be

Idén FRT Rallye! - első forduló - harc a dobogóért

Idén, "régi-új" támogatással - a Skoda Schiller (régi nevén Palota Automobil, vagy Skodák Palotája) ismét mögém állt - versenyzem, ami nagy segítség ebben a sportban, köszönöm ezúton is!
Már tavaly eldöntöttem, hogy az FRT Rallye sorozat lesz a prior 2019-ben! A családias hangulat és remek szervezés mellett, a pályák kellően technikásak, ugyanakkor sebesség élményt is adnak, nem utolsó sorban, remek gyakorlási lehetőség. Külön öröm, hogy Tokodi Imre barátom invitálására a D'evil Team színeiben küzdhetünk a csapatbajnokságban!

Egy-két éve belekezdtem egy könnyű  faros 130-as építésébe, ami ezekre a pályákra ideális, rövid váltóval, T dugós 1.3-as motorral, remélem a harmadik - vagy negyedik fordulóra elkészülök vele, addig is leporoltuk Beját a Jolly Jokert. Az "öregasszony" a rallycross div.9 szabályok szerint van építve, kicsit nehéz ide, a maga 800 kg súlyával, a kategória elejéhez képest, ahol 600 kg körüli autók futnak, illetve az 1.4-es verseny motor az 1.3-as kategória határ miatt ideiglenes száműzetésbe vonult és a régi 1.3-as edző motor került vissza, ami a maga 80 - 90 lóerő körüli teljesítményével gyengébb is. Viszont remekül autózható, stabil jószág, élvezet vele menni.

Beja - az örök

Az célok a következőek voltak: a pontok gyűjtögetése, visszarázódni, összeszokni, de elsősorban egy jót autózni - jelentem mind sikerült - persze az örök autós igazság szerint "szívás nélkül nincs munkaütem" igaz volt most is.

A szeptemberi teszt után, a több év állasból adódóan előjött néhány hiba - így a verseny előtti héten ezekkel foglalkoztunk - levegős fék és kuplung hidraulika, hűtő ventilátor csere, átgumizás, váltó kulissza rendbetétel stb..., majd a szombati teszt végére kivittük egy "installációs körre" Beja asszonyt. A kör végére az első fék befogott, így tudtuk, vasárnap szereléssel kezdünk...
A verseny reggelén míg a fékdugókat járattuk, csapatfőnökünk karburátort cserélt a Trabantján - a kis Parc Fermé nem sok jót ígért első látásra...
Az első edzőkörben felírtuk a pályát, majd a másodikon megkóstolgattuk a tempót is - konklúzió: a középső rész nekem "elveszett fejben" és az első fék továbbra is fog...így a főfék hengert is kezelésbe vettük, a műtét sikerült!

"szívás nélkül nincs munkaütem"

Az első futamban nekem még egyáltalán nem voltak meg a féktávok és a pálya, próbáltunk egy kockázatmentes biztonságit menni - persze azért nem spórolósan - , hogy lássuk hogy állunk a kategória társakhoz képest.  Négyen voltak rajtunk kívül H2 -ben, köztük Nyíri Sándor barátom és példaképem, korábbi skodás rallycross élversenyző, aki most egy mokány Felíciával jött versenyezni. Az első kör után, 02:56.766-os idővel pont középen, a harmadik helyen találtuk meg magunkat az eredmény listában, Sanyi előtt két másodperccel.

A második körben jobban elvállaltam a féktávokat, kanyarokat, lassítókat - az eredmény egy gumicsík Beja jobb oldalán, érzésre nekem jobbnak tűnt, de 02:56.899 lett, azaz egy tizeddel rosszabbat futottunk, kerestem az okokat és arra jutottam, hogy a kigyorsításoknál nem volt az igazi az autó viselkedése - így arra jutottam, próbálunk állítani a gyújtáson, hátha. Amikor fel akartam lazítani az elosztót, már éreztem, hogy laza, így ki tudja milyen értékkel mentünk, gyors állítás és próba - visszajöttek a szétszaladt lovak! Viszont lecsúsztunk a negyedik helyre, mert Nyíri Sanyi közben javított...

Nyíri Sanyi és a Felícia

A harmadik és negyedik körben, kezdtem jól érezni magam az autóban, sikerült először 02:51. 952-re, majd 02:48.418-ra javítani.

A végelszámolásnál így a három legjobb idő összege alapján meglett a harmadik hely! Az első két helyezettől jelentősen elmaradva ugyan, de sikerült a dobogó alsó fokára felállni. Abszolútban a középmezőnyben végeztünk, amit tisztességes eredményként könyvelek el, ha az ősi rivális Lada 1.3 kategóriát nézem, ott a legjobb időnk nem egész egy másodperccel maradt el a kategória győztes Lada idejétől.
Összegezve: Beja még mindig a kedvencem, iszonyat stabil és jól autózható, végezhettünk volna előrébb is, ha már az elején rendben van a gép és én is hozom a formámat, de ide a könnyű autó - rövid váltó - erős motor kombináció az, amivel meg lehet próbálni a "csúcs támadást" , ami azért sem könnyű, mert csapattársaink a Debreczeni Tibor - Sápi László és a Szuromi mester által épített "műanyag Suzuki" évek óta verhetetlenek ezen a versenyen.

a győztesek - Debreczeni Tibor - Sápi László és a plastic Suzuki

A hangulat nagyon jó volt, újra versenyzőként érkezni egy versenyre, "rendes" versenygéppel, sok-sok régi és új arccal bandázni!

Mindenesetre május 12.-én ott leszünk a második fordulón, még biztosan Bejával és igyekszünk kihozni a maximumot!

Külön köszönet: Skoda Schiller, Trendi Ajándék, D'evil Team, FRT csapata, Hezso fotó, Hajóka fotó, Skoda Klub, Skoda Magazin (facebook)

2018. végre újra pályán! F.R.T edzések és "versenyek"

Idén úgy alakult az életem, ha kevés időt is tudok Magyarországon tölteni, sikerült párszor autóba ülnöm. Az F.R.T programjai, mindig is közel álltak szívemhez, a Balogh Frici nevével fémjelzett még mindig családias hangulatú rendezvényeken sok kedves ismerős és barátságos légkör várja az embert a kiskunlacházi reptéren.
Először is, arra gondoltam, megnézem megy e még a dolog. Kilátogattam Maurer Balázs barátommal az első fordulóra, ahol a széria Felíciával terveztem autózgatni egy kicsit, mivel időm nem volt semelyik "gyorskocsival" foglalkozni. Az esőnek köszönhetően sikerült a kategóriát megnyerni a kis fehér autóval, úgy, ahogy begördült az utcáról. Amikor a rajtnál elindultam, úgy éreztem, ismét a saját kedves világomba érkeztem.

amikor örülünk az esőnek

meglepetés győzelem

 A második forduló előtt sikerült kijutni a pénteki edzésre, majd a szombati versenyre, immár a régi kopott rallycrossból maradt Yokohamákon, de még mindig a Felíciával - az idő most sem kedvezett a verseny technika felébresztésének. A "versenyen" a száraz időben esélyünk sem volt a versenytechnikák ellen, a negyedik helyre bekocsiztunk, vigyázva a kisautóra.

 A júliusi rendezvény kimaradt a nyaralás miatt, de az augusztusi úgy jött össze, hogy két napot rá tudtam szánni a Beja nevezetű volt rallycross autómra - mely időközben hegyi autóvá változott.  Fel tudtam ébreszteni "Csipkerózsika álmából".  Sikerült, Balázs segítségével ha nem is 100%-osan, de annyira beüzemelni, hogy végre kipróbálhassam ezt futómű - váltó konfigurációt egy edző motorral (az éles versenymocik, még nincsenek beállítva, beüzemelve). Sajnos, csupán másfél órára futotta az időből, mert csak az edzés végére értünk ki, de így is hétszer tudtuk a négy kilométeres kört teljesíteni - míg én az autót tesztelgettem, újdonsült navigátorom Letanovszky Bernadett a navigátori feladatokat tanulgatta, illetve a kerekeket cserélgette, Balázzsal együtt - ezúton is köszönöm nekik. Néhány hiányosságra fény derült - pl. állásában tönkre ment a hűtőventilátor, illetve az ARC pályafelnik nem bírták a kisebb göröngyöket az egyik összekötő egyenesben, így egy defekttel zártuk a napot. A problémák megoldására sajnos nem volt idő, így a szombati megmérettetés kimaradt, bár második helyen állok a pontversenyben.
Külön köszönöm Fricinek a V.I.P. elbánást!

40 fokban kerékcsere - nincs ennél jobb 

bevetésre készen újra

nem teljesen kerek világ

Reményeim szerint még pár F.R.T.-n jelen leszünk és gyarapíthatom a pontok számát, aztán jövőre valahol - valamivel (van még pár vas talonban) küzdhetünk a pontokért teljes szezonban, kiegészülve a régi "nagy csapat" tagjaival, Vidák Dani, Balog Józsi, és a csapatfőnökök: Hajni és Felci személyében.

EDDA CUP - 2016 -hegyi és pálya versenyzés és nem zenekar

Úgy tűnik réges - régi álmom válik valóra idén. Mindig is Alain Prost volt és marad az első számú autóversenyző számomra, így vonzott a gyorsasági szakág, melynek egyik ága a hegyi versenyzés - sajnos ez hazánkban meghalt, mert többek között (!) a sok kupás autóban ülő celeb "fosott" a pályákon. A pályaversenyzés csillagászati összegei pedig eleve nem tették soha elérhetővé számomra a gyorsasági szakág körversenyeit. Igen, ez akkoriban volt, amikor Bódi Szilvi, meg Niki Belucci és hasonló tehetségek ültek a VIP autókba...
Na mindegy is...
A lényeg, hogy évek óta csorgó nyállal néztük skodás barátaimmal a cseh EDDA kupa sorozat versenyeit és versenyzőit és persze az "Über Skodákat". A sorozat nem a méltán népszerű hazai zenekarról, hanem a főszervezőről kapta a nevét.
2015. első versenyén volt szerencsém Vidák Dani barátommal közösen személyesen ott lenni, még csak nézőként. A főszervező Eda Patera, bár csak bámészkodni mentünk, nagyon kedvesen fogadott és körbe vezetett, amihez jött még bónuszként egy VIP meghívás, amit tavaly ugyan nem használtam ki. De eldöntöttem, hogy idén a 40.-ik évemet ismét a versenypályák világában szeretném tölteni, ha már végérvényesen is forog életem lemezének B oldala és csak reménykedni tudok benne, hogy még az első daloknál jár...
Úgy döntöttünk, drága feleségemmel Hajnival, akinek nem győzök hálát adni, hogy nem csak elviseli, hanem komoly áldozatokat hozva támogatja is a szenvedélyemet, mivel itthon a ralikrossz - bár mindig a szerelmeim közé fog tartozni - éves költségvetése magas számomra és az újjáépített autót is féltem idén Csehországban versenyzek.
A szervezővel egyeztetve H-1300 -as kategóriát választottam, ahol 1986 és régebbi gyártású autók mehetnek eredeti motorral (pl. faros Skodába Skoda OHV blokk lehet, VW blokk nem, akkor más kategóriában megy)
Egyébiránt 10 fő éves nevezővel ez volt 2015-ben a legnépesebb kategória, 9 Skoda típusú autóval.
Nyilván tudom, minden álszerénység nélkül és a mezőny autóit élőben látva, hogy nem az enyém a legjobb autó a kategóriában, de még talán a legjobb hegyi pilóta sem vagyok (még), igyekszem becsülettel helyt állni egy  rendesen felkészített autóval.
Gyakorlatilag amit minden évad elején az adminisztratív költségekre befizettem ralikrosszra, azt az autó felkészítésére tudom fordítani. Az utazási költségek sem drágábbak számottevően, hiszen itthon is Máriapócsra, Nyírádra, Nagydobosra és osztrák pályákra, mint pl. Melk látogat a mezőny.
Az EDDA kupa idén is 10 futamból áll, az első verseny március 26.-án kerül megrendezésre egy épített ringen Most - ban.
Az autó természetesen Beja lesz, az alábbi technikai részletekkel - kicsit fejlődött 2015-ben is. A váltóban is, illetve elkezdtem felújítani és fejleszteni a régi 1.3-as motort.
Az autót Havassy Péter fogja beállítani padon, ezt már pár hónapja leegyeztettem vele, nagyon segítőkész volt, mint mindig, ha hozzá fordultam.
Skoda 120LS-A (eredeti autó Skoda 105S -nek született)
gyártási év: 1982
súly: 800 kg
váltó: 4 sebességes, speres, homológ ralikrossz (a legrövidebb) RS sorral, 4.22-es áttétellel
motor: 1289 ccm, Favorit blokk, nagy szelepes hengerfej, könnyített - polírozott hajtókarokkal, 40 -es Weber DCOE karburátorokkal, Felicia KIT - CAR vezérműtengellyel.
Egy kicsit az autó belsejének az esztétikáján is szeretnék javítani egy "festéssel".
Szerencsére a többi logisztikai feltétel is adott, néhány hónapja hűséges társam egy 2.0-ás, hét személyes Citroen Evasion, amivel Németországba járok és ott dolgozókat fuvarozok.
Remélem nem jön közbe semmi és ott lehetek a szezon kezdetén felkészülten minden téren.
Néhány fotó a kategória társakról a teljesség igénye nélkül - úgy gondolom, hogy nagy megtiszteltetés lesz közük lenni az én kis "Bejámmal"...
Akit érdekel esetleg csoportos verseny látogatás, szívesen segítek benne, jó lenne néhány hazai arcot látni...

Velodrom Millenáris 2014. - "öregesen, ahogy jól esik"

Már régóta fájt a fogam rá, hogy részt vehessek ezen a megmozduláson, de minden évben május elsején rendezték, amikor mi a Városligetben találkozunk a "szocialista járműipar gyöngyszemein". Ezért is örültem, amikor jött a meghívó tavasszal Noszvai Andrástól - ki is posztoltam a Skoda Klub oldalára a hírt, legyünk minél többen skodások. Direkt Beja kocsit neveztem be, mint öreg versenyautót - vele szerettem volna döntött pályás fotót, ez volt az egyik fő cél.

amiért mentünk sikerült 

A  rendezvény reggelén megcsináltam a gázpedál útját egy hoszzú csavar és egy menettoldó segítségével, ne járjak úgy, mint Máriapócson, majd érkeztek a srácok és indultunk stílszerűen Maurar Balázs GLS Skodájával húzva a kutyán a versenyautót. Röpke hármnegyed óra sorbanállás után bejutottunk a Velodrom pályára, amely így viharverten is impozáns létesítmény, különleges atmoszférával, majd beálltam a Skodák sorába , ahol a gyárias veteránokat a következő típusok képviselték: két gyönyörű 110R coupe Bánóczi Zoli "Rozikája" és Meszi zöld autója, Márkus Andris és Kovács Péter S100-asai és Ivkovic Peti Rapidja. A tuning szekciót Kovács Péter 130RS raeplikája és Móki barátom 130LR replikája erősítették, míg mögöttünk egy volános Wartburg kombi mellett egy 1000MB, kicsit távolabb Balog Zoli barátunk 110R coupéja, illetve a historic rallye standon Sándor Pista bácsi és a legendás 110L Rallye állt.
A több, mint harminc fokos hőségben az első nagy beszélgetős- üdvözlős, nézelődős kör után, mivel a pályán még nem történt semmi, bevettük magunkat a Récsey Centerbe ebédelni, mire visszatértünk indultak a körözések - sajnos egy csúnya, többszereplős motoros baleset miatt (az okokat és tanulságokat most hagyjuk- már Andrással is megbeszéltük személyesen) az épphogy beindult rendezvény ismét megállt - mi egy ismételt bandázás után visszamentünk a Récseybe.
Kora este aztán elkezdődött ismét a móka, Beja álló helytében is nagy sikert aratott - kicsit féltettem, hogy a sok csilli-villi veterán között, nem lesz sikeres, de pont az ellenkezője történt, szinte nem volt pillanat, amikor ne mustrálta, fotózta volna valaki, külön jól esett távolról figyelve, amikor pózoltak mellette és úgy fotózkodtak vele a látogatók.

Kétszer sikerült felmenni a pályára, először egy versenyautós csoportban, majd másodszor egy Skoda futamot alkotva - nagyon jó élmény volt! Nem mentünk gyorsan 60-90 közötti tempóban köröztünk Móki barátom elmondása szerint, de nagyon hangulatos volt a sötédedő estében a döntött kanyarokban az 500 méteres katlanban kocsikázni.

Köszönöm ezúton is mindenkinek aki hozzájárult az élményhez!  
A fotókért köszönet: a totalcar/Maszlik, RVO/Háfra Zsolt, Ivkovic Peti és Sződy tesók!

Pünkösdi Rallycross és Drift Fesztivál - Máriapócs 2014. június 8-9 - avagy

Avagy... sok alcím jutott eszembe - de a legjobban ez tükrözi: Máriapócs, csak így röviden. Tudvalévő, hogy kedvenc hangulatú pályám és én mióta előfordulok a rallycrossban haragban állunk, vagy tán Beja és a pálya...A beszámoló is késett -mert vegyesek az érzelmek, na de vágjunk bele!
A verseny előtt jöttek a szokásos kis problémák, a motor bekerült Sanyiba (az utcai faros) a verseny előtt, hogy minden ok. legyen, hát nem volt az - egy napom elment a verseny előtti utolsó előtti napon, mire rájöttem mi okozza azt a problémát, hogy felül nem megy az egység. Gyanús volt, hogy visszaköpi a benzint - szétszedtem ripityomra, hogy vezérmű tengelyt cseréljek, aztán rájöttem, hogy jó öreg cseh barátom Jaroslav Fityma eggyel lejebb ütötte be a jelet az alsó vezérmű kerékbe. A weberek továbbra sem üzemeltek megfelelően, egy mechanikus Jikov került a gépre - én állat a gázpedált nem cseréltem ki gyári nyitásúra - ennek később lett majd jelentősége...
Szombaton visszakerült a motor a versenyautóba, Balog Józsi barátomnak külön köszönöm a segítséget az összepakolásban, majd Balogh Peti barátom és párja Emese és a Transit & trailer megérkeztek, mint szállítóink kicsit éjfél után. Szóval útra kelt a csipet csapat kiscsaládom tagjaival együtt.
Reggel gépkönyvezés, két év kihagyás után, néhány hiba a listán a megváltozott szabályoknak köszönhetően, illetve egy kábelt rosszul kötöttem vissza. Egy óra sorbanállás adminisztratívon majd egy kis szerelés 32 fokban, hogy a hibalistát kijavítsuk - sajnos emiatt nem tudtam részt venni a szabadedzésen - ennek később lett majd jelentősége...
Az időmérő edzés második bal kanyarjában kinyílott az ajtóm (hurrá!), így azt fogva, egy kézzel vezettem és próbálgattam a megújult Beja asszonyt, miközben konstatáltam, nagyon lent van az orra a hátsó murván...
A lényeg, hogy sikerült egy utolsó időmérőt futni úgy, hoyg közben nem is nyomtam padlógázt - ennek később lett majd jelentősége...

újra a pályán

Beja 2014.

Az első kvalifikációs futamban egy Opel Corsa és kupás Suzukik mellől rajtoltam - gondoltam nem lesz nagy falat egyik sem, aztán meglepődtem, miután kiugrottam közülük Beja saját maga visszavette a gázt - miközben én tapostam a pedált, gykorlatilag félgázom volt az első körben, a murván így is beleharaptam a kígyó farkába és majdnem megnyomtam egy Suzit, aztán a második körre leesett a bowden csoki a gázpedálnál - itt már lett jelentősége az apró-cseprő felkészületlenségemnek...

azt hiszem a kézmozdulat mindent elárul...

Az este megnéztük a kanadai F1-et a tv-ben és mint akit fejbe vertek aludtunk, majd egyik barátom egy marék gázbowden csokival érkezett reggel - Köszönet érte Jeszenszky Misinek, mint helyi erő!
Dupla csokikkal elöl-hátul felvértezve álltam fel magabiztosan a második előfutamra, de ugyanaz történt, mint az elsőn, annyi különbséggel, hogy végig tudtam menni és ez megismétlődött a harmadikon is, de kiállással. Sajnos a sodrott bowdenen vándoroltak a csokik én meg egy ilyen piszlicsáré hiba miatt kerültem annak a bizonyosnak a roszabbik végére...Hát persze, hiszen amíg az utcai autóban volt a motor működött tökéletesen - széria pedállal - bowdennel- bowdenházzal...
Egyébiránt ezen a hétvégén sok műszaki hiba és még több vezetői hiba szedte áldozatát, a skodások közül Gábor Norbi 1.6-os 130LR-jében eltört a féltengely, de egész hétvégén csak a középmezőnyben autózott, Marton Gergő Super 1600-os Fabiájában pedig kikönyökölt a hajtókar az új motorban...
No mindegy, egyébiránt jól éreztem magam, végre ott voltam a mezőnyben résztvevőként, az autó jónak ígérkezik - a június végi osztrák és júliusi nagydobosi futamot kihagyom és igyekszem végre eljutni tesztelni, hiszen megint az bosszúlta meg magát, hogy versenyen tettem meg az első métereket. Kakucs a következő, ahol megyünk és ami hazai pályának számít nekünk. Egyébiránt a mezőny sokat gyorsult, a kis Suzukik is izmosodtak, szóval fel lehet kötni a gatyát!
Köszönet a képekért a Cars And Girls oldalnak és Tóth Istvánnak!

remélem szeptemberben ezt látják a többiek

Hogyan legyek autóversenyző - avagy mennyibe kerül a licensz és az indulás 2014-ben

Mivel legtöbb ismerősöm így, vagy úgy az autózás világából kerül ki, időről-időre eszünkbe jut a gondolat, amit Jeff Gordon fogalmazott meg:

„ Néha úgy érzem, minden kisfiú álma, hogy versenyautót vezethessen. Nekem ez volt az álmom. Néztem nagy versenyzőket, és csak ennyit mondtam: ez az amit akarok.”

Én is így voltam, sajnos a családi háttér nem kedvezett és bárhogy szerettem volna sohasem kaptam sem anyagi, sem erkölcsi támogatást, de mindig motoszkált bennem. Mára sokak által tehetségesnek tartott amatőr fiatalból, aki sok szakágat kipróbált, öregedő licenszes versenyző lettem néhány éve. Ami néhány mai tizenéves fiatalnak a kezdő, vagy második kategória, nekem nagy szó volt, amikor ide beléptem 34 évesen és örülök, ha itt tudok aktívan lenni. Tudom sokaknak ez is örök álom maradt.

ennyi legalább összejött

Most, hogy visszatérek a rallycross világába, szinte minden beszélgetés keretei között előkerülnek a „na és mennyibe kerül” és ehhez hasonló kérdések, ha már jövő héten startol az évad és sikerül ott lenni, előlegként kezdjük az idei beszámolókat az előzetes költségekkel, amely a rajthoz álláshoz szükséges:

Amennyiben licenszes versenyzők szeretnénk lenni, egyesületi tagnak kell lenni egy olyan sportegyesületben, amely MNASZ tagsággal bír, illetve az adott szakágra – jelen esetben rallycross nevezési engedéllyel rendelkezik. Az én esetemben az egyesületem a TQS-Hungary nem kér külön tagdíjat versenyzőitől.

1,először is le kell tenni a minimumvizsgát, ez amolyan szabályismereti vizsga, három-négy oldalon keresztül kell „x-elni” az A B C válaszokat, olyan kérdésekből, amelyekkel jobb, ha tisztában van az ember fia, mielőtt versenyautóba ül. Én a szakági üléseken szoktam megejteni, a legtöbbekkel együtt, előtte van egy kis felkészítő, ahol a prominens személyek felelevenítik a tudásunkat, illetve tájékoztatnak az esetleges változásokról.

2, az MNASZ honlapjáról le kell tölteni a licensz igénylő nyomtatványt, el kell vele ballagni sportorvoshoz, a minimális vizsgálatokat meg kell csináltatni: szemészet, EKG, pisi labor, ha ezek rendben vannak, akkor lepecsételésre kerül a VERSENYEZHET bélyegzővel a lap.

3, a lapot alá kell íratni az egyesület vezetőjével, majd beadni az MNASZ-hez a kérelem, mellékelten csatolva a sztárfotónkkal személyi igazolvány kép méretben, illetve be kell fizetni az éves licensz díját + biztosítás díját. Ha csak egy-egy versenyt akarunk futni, vagy bele akarunk kóstolni a dologba válthatunk napi licenszet 3500 Ft-ért, amely egy versenyre érvényes, ha megtetszett a dolog, tíz napon belül lehetőség van a bajnoki pontok megtartása mellett kiváltani az éves licenszet, ha ezt elmulasztjuk a megszerzett pontjaink elvesznek. Az én kategóriámnak megfelelő licensz a rallycross B.

Akkor számoljunk:

minimumvizsga: 6000 Ft

sportorvosi : 5000 Ft

éves licensz : 23 000 Ft

éves biztosítás: 6000 Ft

összesen: 40 000 Ft

Ha minden rendben van megkapjuk a versenyzői engedélyt és biztosítást plasztikkártya formájában, benevezhetünk a versenyre. Az autónknak megfelelő kategóriába.

Az én kategóriám a régebben Div.9 névre hallgató, jelenleg Magyar Kupa néven ismert. Főbb jellemzői idéntől a maximum 1600 köbcentis motor, két kerék meghajtás, H kapcsolású váltó, E jelű gumiabroncs. A hazai mezőnyben ez a legnépesebb kategória, a nevezési díj is kedvezőbb, mint a nemzetközi kategóriák (Super National, Super 1600, Supercars)

nevezési díj 30 000 Ft

biztosítás: 6000 Ft

összesen: 34 000 Ft

Ha az adminisztratív dolgaink megvannak és van egy a kategóriánk és géposztályunknak megfelelő versenyautónk, akkor gépkönyveztetni kell, majd évente meg kell hosszabbítani a gépkönyvét. A gépkönyvezés a mi szakágunkban általában az első verseny en történik.

első gépkönyv: 20 000 Ft vagy éves hosszabbítás : 12 000 Ft

Nos, a fentiek tükrében az első versenyen, hogy rajthoz állhassunk ki kell csengetnünk:

összesen: 94 000, vagy 86 000 Ft-ot.

Ha teljes szezont akarunk futni, nyugodtan megszorozhatjuk héttel a versenyek nevezési és biztosítási díját, így a következő az egyenlet:

év eleji adminisztratív díjak: 60 000 Ft, vagy 52 000 Ft

összes nevezési díj+ biztosítási díj: 238 000

 éves adminisztrációs és nevezési díjak:  298 000 Ft, vagy 290 000 Ft.

Persze nem ezek a legnagyobb költségek egy versenyévad során. A legtöbbet az autó megépítése, felkészítése, fejlesztése, esetleges hibák kijavítása teszi ki. Nem kevés pénz felöltözni, cipő, overál, kesztyű, maszk, bukósisak megvétele – ezek általában több évre szóló cuccok. Szintén pénzbe kerül az autó és a csapat lejutása a versenyhelyszínekre, illetve a szállásköltség.

Ezeket a járulékos költségeket a versenyek beszámolói mellé „tűzöm” majd érdekességképpen…

 

versenyautó kiállításon - idén új köntösben megyünk

  Most várom, hogy új színt kapjon a kiskocsim, majd kezdődik az összerakás. Húsvétkor pedig Máriapócson az első megmérettetés, rekordnevezéssel...

http://www.rabocsiring.hu/index.php/husveti-nemzetkozi-rallycross-evadnyito-2014-04-20-21/